Tegnap rendezték meg a
Hídépítő kupát. Nagy várakozás előzte meg a versenyt. Bíztunk a hazai pálya előnyében. Egy komoly becsületesen végig edzett téli időszakon vagyunk túl! Ahogy közeledett a verseny Rena egyre jobban izgult. Próbáltam nyugtatni, hogy nagy izgalomra nem ad okot semmi mivel a napi edzéseket tisztességesen megcsinálta.
Ennek a versenynek a rangja évről évre nő, mi sem bizonyítja jobban, a résztvevő egyesületek száma 41, a sportolok száma 1050 fő, és ami megspékeli ezeket a számokat, hogy országunk határát átívelvén Szlovéniából, és Szlovákiából is neveztek versenyzők.
Ennek tudatában Reninek az adrenalin szintje megnőtt.
Induláskor már nagyon látszott rajta, a drukk. Amikor megérkeztünk a vízitelepre, egy kicsit enyhült a drukk, ment szurkolni a csapattársainak, játszott hülyült a többiekkel.
Családi fényképezésekkel próbáltuk kizökkenteni a Renát!
Rena kis szurkolói csapata!:)
Büszke apával!:)
Nővérével!
Barátnőjével Natival!
Eljött a vízre szállás pillanata. Nagy várakozás övezte a rajt pillanatát. Renának nagyon rosszul sikerült a rajtja. A baloldalán lévő kislány kiszorította, kiabált neki, hogy ne jöjjön rá. Vissza esett a 17-18. helyre. Egy MTK-ás kislány (Porst Hanga), kiemelkedően jó rajtot fogott ki. Egy két pillanatig azt hittem, hogy a dobogó környékére nem fog jutni. Aztán jött a Renit jellemző Isteni erő, úgy siklott a vízen mintha befagyott jégen korizna. Egyik versenyzőt a másik után hagyta ott. Mire a pályának arra a pontjára értek ahol nem lehet a futamot látni a második helyre tornázta fel magát.
Rajt:
Aztán jött a vak várakozás. Múltak a percek Szandi lányom folyamatosan mondta, 5 perc telt el, 9 perc telt el, 11 perc telt el, próbáltuk kitalálni a pálya melyik szakaszán lehetnek a versenyzők. Aztán végre felbukkant az első kajakos, és csak annyit hallottam a Szandi lányom szájából ez a Reni, Reni az első. Elindult az őrület torkaszakadtunkból ordibáltunk, euforikus állapotba kerültünk. Aztán tudatosodott bennem, hogy nagy izgalomra nincs okunk mert megnyugtató fölénnyel vezet. Amit már kezdünk megszokni, a saját korosztályában.
Cél:
A futamnak vége. Végre eljött a megkönnyebbülés, Reni részéről úgy, mint a mi részünkről is. Megnyugtató volt az idei sportév nyitánya a Renának!:)
A Győztes!
Dombi Rudolffal (Olimpiai bajnok)
A legendákkal Wichmann Tamás és Kőbán Rita társaságában!
Lányok Ördög Nórival!
Hihetetlen, hogy ilyen nagyságokkal, legendákkal, bajnokokkal, hírességekkel zárhattuk ezt a csodálatos napot. Ha minden igaz a következő állomásunk Győr lesz!